Tizennégy ismeretterjesztő film mintegy 105 millió forint támogatást nyert a Kollányi Ágoston-pályázat idei első fordulójában, de a júniusban megrendezendő Savaria Filmszemle és Workshop támogatásáról is döntött a médiatanács - közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság pénteken az MTI-vel. 
A kérészek megjelenésének oka, hogy a bécsi szennyvíztisztító üzembe helyezésének köszönhetően nagymértékben javult a Duna vízminősége. Kriska György, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Duna-kutató Intézetének tudományos főmunkatársa, az ELTE TTK Biológiai Intézetének adjunktusa, arról tájékoztatott, hogy tavaly már milliós rajzást figyeltek meg, és előreláthatólag szeptember elejéig idén is nagy számban láthatók a rovarok. A rajzás este 9 és 10 óra között történik, ekkor a párzást követően néhány órán keresztül a folyó sodrásával szemben repülnek a kérészek, ledobják petecsomóikat a Dunába, majd elpusztulnak. Mivel a rovar optikai jelek alapján tájékozódik, természetes körülmények között a Duna fölé vonzza őt a folyó poláris fénye. "A mesterséges építmények, mint például a tahitótfalui híd, leárnyékolják a repülő dunavirágok elől a vizet, és az állatok a közvilágítást, valamint a sötét aszfaltról visszaverődő vízszintesen poláros fényt követik" – magyarázta a kutató. A rovarok nem tudnak szabadulni a fénycsapdából: addig repkednek a híd felett, míg erejük fogytával el nem pusztulnak, és a petéik nem a folyóba hullanak, hanem a hídra.
A védett rovar eszmei értéke 10 ezer forint, egy petecsomó pedig 6-8 egyedet is tartalmazhat. A természeti kár megelőzését akadémiai és egyetemi kutatók eredményei segítik. A híd aljába szerelt poláros fényű lámpák a folyó fölé csalhatnák a dunavirágokat, a hídon pedig az előzőektől eltérő, de szintén poláros fényt kibocsátó világítótestek tarthatnák távol őket az aszfalttól" – említett egy példát kutatási eredményeik közvetlen természetvédelmi hasznosítására Kriska György.
A megoldásokat szemléltető dokumentumfilmet először a Duna Televízió tűzi műsorára.
Forrás: MTI, mta.hu
Fotó: mta.hu
