Érdekessége, hogy az eredeti krónikalapokon keresztül mutatja be Magyarország „hatalmas és dicső” királyait. A Mauzóleum a hun és magyar vezérektől egészen I. Lipót trónra lépéséig, vagyis 1657-ig követi uralkodóink történelmét. Az 59 rézmetszetből álló mű a magyar barokkművészet legnagyobb összefüggő arcképsorozata, mely később számos uralkodó ábrázolásához szolgált ihletként. Gróf Péter régész, muzeológus a tárlat megnyitóján elmondta, hogy az Árpádok királyi hitvallásának hagyományosan fontos eleme volt elődeik, a szent királyok hagyatékának megőrzése, jó szokásaik megtartása. 895 és 1301 között a dinasztia 5 nagyfejedelme és 21 királya uralkodott hazánkban, védve az ország függetlenségét, a keresztény hitet, támogatva a gazdasági fejlődést, türelemmel befogadva a más etnikumú és vallású népeket. A kiállítás másik része a magyar néphagyományban, hitben és művészetben máig élő Árpád-házi királyokat és szenteket egyedi technikájú szalmaképekkel ábrázolja, a hétköznapi élet egyik kellékébe, a borotválkozó tükörbe installálva. Gróf Péter elmondta, hogy ezek a ritkán látható képek – amiket 2000-re, a keresztény, magyar állam millenniumára készítettek el – naiv művészek alkotásai. Érdekességük, hogy mindegyik tükör hátulján olvasható egy-egy, a XIX. századból származó vers. A két sorozatból álló tárlat november 10-ig tekinthető meg a Mátyás Király Művelődési Ház és Könyvtár nyitvatartása szerint.