A kurátor elmondta: a tárlaton a kezdetektől, 1903-tól a művész haláláig valamennyi korszak fő művei láthatók. A nagybányai plein air képektől a neós "vad", majd az 1910-es évek főleg Kecskeméten készült cézanne-os művein és a húszas évek eleji kubo-expresszív stílusú alkotásain keresztül az expresszív 20-as, 30-as évekbeli képeken át egészen a szentendrei kései alkotásokig bezárólag, "az egész életművet bemutatjuk, nemcsak a festészetben, hanem a grafikában is".     Perlrott Csaba Vilmos művészetét méltatva a szakember hangsúlyozta: neve mára a legnagyobbakkal került egy szintre, amihez hozzájárult, hogy az utóbbi időben nagyon sok mű került elő magángyűjteményekből. „Felértékelődését elsősorban a párizsi hatások, a Matisse Akadémián tanultak hasznosítása, a nagybányai fauve-okhoz ("vadakhoz") csatlakozó festő képei teremtették meg."     A művészettörténész emlékeztetett rá: Perlrott Csaba Vilmos életének utolsó két évtizede szorosan kötődik Szentendréhez, és a Ferenczy Múzeum - a Nemzeti Galéria mellett - a legfontosabb gyűjteménnyel rendelkezik. A szentendrei intézmény a festő halálának 60. (születésének 135.) évfordulójára időzítette tárlatát, amelyre érkezik alkotás Perlrott szülővárosából, Békéscsabáról, valamint Kecskemétről, Pécsről, illetve a budapesti zsidó múzeumból, de más közgyűjtemények is kölcsönöztek. A kiállítás mintegy harmadát magyar magángyűjtők bocsátották rendelkezésre – tette hozzá.     Az életmű-kiállítás hiánypótló katalógusát a festő életművének legjobb ismerői, monográfusai jegyzik, a tanulmányokat Boros Judit, Sümegi György, Basics Beatrix, valamint Jurecskó László írták, akik egyben a kiállítás kurátorai is.     A mintegy 120 festményt és 40 grafikát felvonultató tárlat szeptember elejéig látható a szentendrei MűvészetMalomban. 

[X] Hirdetés

Forrás: MTI