Elmondta, hogy az első világháború borzalmait és következményeit Európa a mai napig sem tudta feldolgozni, hiszen ez volt az első olyan világméretű háborús konfliktus, mely túlnőtt az embereken. Kiemelte, hogy a kiállított tárgyak közül különlegesnek tekinthető a - kiállítás címéül is szolgáló- Légy nyugodt, édes, drága hon! - című mesekönyv, mely allegóriák segítségével képes formában dolgozta fel a háború történéseit a korabeli gyermekek számára. A kiállított tárgyak között látható egy katonai imakönyv is, mely azt bizonyítja, hogy a fronton harcoló katonák életében fontos szerepet töltött be a vallás és a szakralitás. Négyesi Lajos említést tett a világháborúban elhunyt költőről, Gyóni Gézáról, akinek életét Petőfi Sándoréhoz hasonlította. A fronton készült fényképek kapcsán elmondta, hogy azokat nagy valószínűséggel nem a bécsi központú háborús sajtóiroda munkatársai készítették, hiszen a cenzúra miatt nem tehettek közzé olyan képeket, amelyek esetlegesen ellenérzéseket válthattak ki a lakosságban. Négyesi Lajos a kiállítás egészével kapcsolatban elmondta, hogy a történészek számára kitűnő források az otthon talált frontnaplók, világháborús ereklyék vagy nagyszüleink és dédszüleink szubjektív visszaemlékezései, hiszen ezek a hétköznapi emberek szemszögéből mutatják be a háborút. Beszéde végén kiemelte, hogy emlékezni kell a háborúra, de fontos, hogy ez csak emlék szintjén maradjon meg, és ne forduljon elő soha többé.